Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013_4

2013.09.25


26. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 2-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősÍtési kategóriákat használjuk.

Az 1. osztályban és a 2. o. félévi értékelésekor a szöveges minősítés része a magatartás értékelése. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi osztályzatot az értesítőbe számjeggyel, az év végi értékelést a bizonyítványba betűvel kell bejegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
• a házirendet betartja;
• tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
• kötelességtudó, feladatait teljesíti;
• önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
• tisztelettudó;
• társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
• az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
• óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
• nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b) Jó (4) az a tanuló, aki:
• a házirendet betartja;
• tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
• feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
• feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
• az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
• nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c) Változó (3) az a tanuló, aki:
• az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
• a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
• feladatait nem minden esetben teljesíti;
• előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
• a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
• igazolatlanul mulaszt;
• osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki:
• a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
• feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
• magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
• társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
• viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
• több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
• több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél az 2-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítési kategóriákat használjuk.

A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén, a 2. osztályban félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végi minősítést a bizonyítványba kell bejegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki:
• képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
• tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
• a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
• munkavégzése pontos, megbízható;
• a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
• taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki:
• képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
• rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
• a tanórákon többnyire aktív;
• többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
• taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek
• tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
• tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
• felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
• érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
• önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:
• képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
• az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
• tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
• feladatait többnyire nem végzi el;
• felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
• a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
• félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
• példamutató magatartást tanúsít, vagy
• folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
• az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
• iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
• bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái.
22. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
• szaktanári dicséret,
• osztályfőnöki dicséret,
• igazgatói dicséret,
• nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
• szaktárgyi teljesítményért,
• példamutató magatartásért,
• kiemelkedő szorgalomért,
• példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben és jutalomban részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, az iskola kiváló tanulója, valamint a nyolc éven át kitűnő, jeles eredményt elért tanulók az iskola kiváló növendéke oklevelet és könyvjutalmat kapnak, a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt.
d) Az intézmény szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
e) Az intézményen kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
Dicséretek

(SZD) (OD) (ID) (ND)
Példás közösségi munkáért
X X
Kiemelkedő közösségi munkáért
X X X
A3. osztályfőnöki dicséret után X
Iskolai versenyen 1-2-3. helyezés részt vett (szaktanár írja be) X
Járási verseny 1-3. helyezés X
Járási verseny
4-10. helyezés, különdíjas, díjazott, dicséretben,
elismerésben részesült (szaktanár írja be)
X X
Megyei, területi versenyen 1-10. hely X
Megyei, területi versenyen részt vett, nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült
X
Országos versenyen 1-10. hely X
Országos versenyen részt vett, nyertes, különdíjas,
díjazott, dicséretben, elismerésben részesült X
Iskolai, települési rendezvényeken, ünnepségeken való fellépésért X X X

Elmarasztalás

Azt a tanulót, aki
• tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
• a házirend előírásait megszegi, vagy
• igazolatlanul mulaszt, vagy
• bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az elmarasztalás elvei
 tényekre alapozottság
 korrektség
 objektivitás
 fokozatosság

Az iskolai büntetések formái
• szaktanári figyelmeztetés;
• osztályfőnöki figyelmeztetés;
• osztályfőnöki intés;
• osztályfőnöki megrovás;
• igazgatói figyelmeztetés
• igazgatói intés;
• igazgatói megrovás;
• nevelőtestületi figyelmeztetés;
• nevelőtestületi intés;
• nevelőtestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 elmarasztalás

SZF. OF OI OR IF II IR NF NI NR
Egy óra igazolatlan hiányzása X
Tanítási óra folyamatos zavarása X
Felnőttel szemben tiszteletlen
X X
Isk. versenyen cserbe hagyja a közösséget
X X
Iskolán kívüli magatartása, amikor az
iskoláját képviseli nem a házirendnek megfelelő
X
Három osztályfőnöki figyelmeztetés után X
Társait szándékosan bántalmazza X
Tudatosan rongálja az iskola, társai felszerelését
X X
Iskola engedély nélküli elhagyása X
Etikai normák (hazugság, hamisítás, lopás)
súlyos megsértése
X X
Testi, lelki terror
X
Harmadik osztályfőnöki intés után X
Társai súlyos bántalmazásáért X
Lopás
X X
Házi rendet súlyosan vagy folytatólagosan megszegi
X
Második igazgatói figyelmeztetés után X
Iskolán kívüli magatartása - ahol az isk. képviseli - komoly ellentétben van a házirendben foglaltakkal
X
Dohányzás
X
alkohol / kábítószer használata X X

27. Az egész napos iskola

Általános iskolánk alsó tagozata Homokszentgyörgyön és Kálmáncsán egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, nevelési-oktatási program szerint.

Az egész napos iskola célja: segítse a tanulók iskolai munkáját, szabadidős szokásaik kialakulását, személyiségük formálódását, szocializációjukat, az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósulását.

Helye: Homokszentgyörgy és Kálmáncsa

Az egész napos iskola pedagógiai alapelvei, követelményei megegyeznek a hagyományos osztálykeretek között zajló oktatási-nevelési alapelvekkel.

A tanulási folyamat időkeretei: 8-16 óráig tart
A tanítási órák a délelőtti és a délutáni időszakban valósulnak meg.
Javasolt alkalmazható szervezési módjai, módszerei:
Pedagógusaink szem előtt tartják a csoportjukhoz tartozó gyermekek életkorára jellemző kedvelt tevékenységfajtákat. A tevékenységek megszervezésénél a gyermekek szükségleteire és a már kialakult helyi szokásainkra alapozunk. Ezért olyan foglalkozásokat tartunk, amelyek a gyermekek szükségleteit kielégíti. (Pl.: mozgásigény, játékosság, egyéni érdeklődés.)
A 6-10 éves korban a szabadidő tervezését, irányítását elsősorban a pedagógusok és a pedagógiai asszisztens végzik, de a folyamatba már gyerekeket is igyekszünk az életkoruknak megfelelően bevonni.
Célunk:
- szabadidős tevékenységgel kössük le a tanulók energiáját,
- tanítsuk meg őket a szabadidő sokszínű, igényes és hasznos eltöltésére,
- a közösségi tudatot erősítsük,
- az érzelmi életét gazdagítsuk.


Egész napos iskola jellemzői:
 Választható ( amennyiben a szülő nem kívánja az egész napos iskolát, úgy az intézmény segítséget nyújt másik iskola választásában, ahol lehetőség van nem ezt az oktatásszervezési formát választani.
 A tantárgyi órák és a pihenést szolgáló egyéb foglalkozások ( beszélgető körök, szabad játék, étkezések, mozgás a szabadban, fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozás, felzárkóztatás, művészeti oktatás) a nap folyamán váltakoznak, így tanórák délután is vannak.
 Az osztályt két pedagógus tanítja, megosztva egymás között a tanórákat.

A nevelőmunka tervezése

Foglalkozási tervet készítünk az adott iskolai évre, havonkénti, heti lebontásban. A naponkénti foglalkozások tervezésénél figyelembe vesszük a tanulók napi rendjét. A tervszerű munka alapvető feltétele a pedagógiai tevékenység eredményességének. Biztosítani akarjuk a változatosságot, az egészséges testi, lelki, szellemi fejlődést, a mindennapi örömérzést, a szervezettséget és a negatív emberformáló folyamatok elleni küzdelmet.
A konkrét napi programokat a teremben jól látható helyen kifüggesztjük..

Az iskolaotthon életrendjének, napirendjének kialakításakor törekszünk arra, hogy jellemzője legyen:
- változatosság,
- örömérzés (naponként apró meglepetés feladatok pl. daltanulás),
- szervezettség,
- tevékenységek szervezésénél külön figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.

Alapvető elvi szempont a nevelőmunkában: döntően a tanulás és a pihenés, a regenerálódás, a pedagógus által irányított (kötött) és a gyermek által önállóan, szabadon (kötetlen) tervezhető, szervezhető tevékenységek arányát helyesen alakítsuk ki. A napi munkára való felkészülés fontos követelménye, hogy a nevelő minden napot, minden foglalkozást értékessé, érdekessé és változatossá tegyen a gyerekek számára.
A munka szervezésekor figyelembe vesszük a gyerekek aznapi és következő napi iskolai terhelését.
A változatos napközi otthoni napirendektől várható az, hogy a tanulók jókedvűen és szívesen jöjjenek a napközi otthonba.

Ellenőrzés, értékelés eszközei, módjai

A tanulás irányítása akkor megfelelő és szakszerű, ha annak ellenőrzésekor az, iskolaotthonban, az értékelés erőteljesen hat a tanulók teljesítmény motivációjára és önértékelésére.
A nevelő az értékelése során megmondhatja a gyerekeknek, hogy aznap miben és miért volt jó vagy éppen kifogásolható a tevékenységük, a tanulásuk

Az iskolaotthoni nevelőmunka a következő foglalkozásokból tevődik össze:
- önálló tanulás,
- kulturális foglalkozás,
- manuális foglalkozás,
- játék-, sportfoglalkozás,
- séta, kirándulás
- önismereti játék
- tanulás tanítása


Az önálló tanulás (A tanulás irányítása)
A nevelőmunka középpontjában az önálló tanulás áll, ez az egyik legnagyobb arányú, legnehezebb és legjelentősebb nevelői feladat. Lényeges az önálló tanulási képesség fejlesztése, a tanulás megtanítása.
A tanulás, a hátrányos helyzet megoldása, az esélyegyenlőség biztosítása, a tehetség- felismerése és gondozása szoros összefüggésben van a tanulással és a szabadidő irányításával.
Nevelési célunknak tartjuk, hogy tanulóinkat elvezessük a valaki kedvéért való tanulástól a „kedvemet lelem a tanulásban” élményéig.
A tanulás kezdéséhez javasolt időpont 14 00 óra. Évfolyamonként eltérő a délutáni tanulásra fordítható idő mennyisége.
- 1. osztály: 30 perc
- 2. osztály: 45 perc
- 3-4. osztály: 60 perc

Az önálló tanulás :
o A délutánt nem kizárólag a lecke megírása töltse ki,
o A fokozatosság elvét követve kell rávezetni a tanulókat az önálló feladatmegoldásra.
o Fontos, hogy a hibákat javítsuk ki.
o El kell sajátítaniuk a helyes időbeosztás elvét is: gondolkodtató feladatok először, a rajzos színezős, másolandó feladatok maradhatnak a végére.
o Olvasni minden nap kell, ha esetleg hamarabb végzett a házi feladatokkal a fennmaradó időt olvasással töltse.
o Alkalmaznunk kell differenciálás elvét, mely ebben az esetben a felzárkóztatást és a képességkibontakoztatást szolgálja.
o képességfejlesztést szolgálják a pótfeladatok, melyek már lehetnek személyre szabottak-, ki miben szorul erősítésre, fejlesztésre
o Ezeket a gyerekek megoldhatják: önálló, páros és csoportmunka keretein belül - mindhárom egyformán szolgálja a hatékony tanulást.


Az önálló tanulással szoros összefüggésben van a kulturális, a manuális, játék-, sportfoglalkozás valamint a séta, kirándulás

Kulturális foglalkozás
Változatos, gazdag kulturális foglalkozások szervezésével igyekszünk hozzájárulni a művelt, szabad idejét hasznosan eltöltő fiatalok neveléséhez. A foglalkozások témáit igyekszünk az iskolai tananyaghoz, vagy aktuális eseményhez kapcsolni, miközben szórakozást és pihenést nyújtanak a tanulóknak. (Pl. mese-, zenehallgatás, irodalmi művekből részletek felolvasása, kiállítások megtekintése, mozi-, bábszínház-, hangverseny látogatás, vetélkedők, daltanulás, stb.)

Manuális foglalkozás
- kézimunkázás, szövés, varrás, hímzések,
- játékok készítése, baba-, báb készítése
- dísztárgyak alkotása,
- faliújság közös rendezése, készítése egy-egy aktuális témakörben
Játék-, sportfoglalkozás
A játék fejleszti az érzékszerveket, a mozgásszerveket, a mozgási készségeket, és segíti a környező világ megismerését. A testi képességek a gyorsaság, az ügyesség, az erő fejlesztése mellett jelentősen hozzájárul az értelmi erők – különösen a gondolkodás – fejlődéséhez. Nevelő hatása fontos az érzelmi élet terén is. Mindennél jobban biztosítja az akarati és jellembeli tulajdonság kialakítását. A játékban az egész személyiség vesz részt.
- tanulás közben frissítő torna
- mindennapos játékos testnevelés
- népi gyermekjátékok

Séta, kirándulás
Kulturált viselkedés az utcán, közlekedési eszközökön.
A gyalogos közlekedés szabályainak megismerése, alkalmazása.
Lakókörnyezetünk megismerése.
Tájékozódási készség fejlesztése.

28. Projektek , témahetek

A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

Homokszentgyörgy Lad
osztály
Témahét Projekt
Témahét Projekt

1. Egészség

 


Mese


Család

Egészség

 


„Arany nap”

 

 

Nemzetiségi nap

 

 

évenként
szabadon választott téma
2. Egészség

Egészség


3. Egészség

Egészség


4. Egészség

Egészség


5.
Egészség

Hétköznapok az ókori Rómában

 

 

Évenként
szabadon választott
téma Hétköznapok az ókori Rómában
6. Egészség


Szigetvár ostroma Szigetvár ostroma
7.
Egészség

Trianon Trianon
8. Egészség

A globalizáció problémái A globalizáció problémái
29. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét
Formái:
• percepciós mérések
• diagnosztikus mérések
• témazáró dolgozatok
• felmérő dolgozatok
• önálló fogalmazás írása
• feladatlap kitöltése
• rövid írásbeli felelet
• tollbamondás
• szódolgozat
Rendje:
A felmérő és témazáró dolgozat egy-egy nagyobb tananyagegység lezárását szolgálja. Összefoglalás, rendszerezés előzi meg; a megírás idejét be kell jelenteni a tanulónak. A tanév eleji diagnosztikus mérés, valamint a percepciós mérés eredménye %-osan kerüljön az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe.
A témazáró dolgozatok érdemjegyei piros színnel kerülnek az osztálynaplóba.
Korlátai:
• A tantárgyi érdemjegyek nem születhetnek csak írásbeli számonkérésből. Az írásbeli beszámoltatások és a szóbeli feleletek arányára ügyelni kell.
• A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknél a szóbeliség domináljon.
• A tanítási napon egy tanulócsoportban nem lehet kettőnél több felmérést, témazáró dolgozatot íratni.
• Hosszabb tanítási szünetet követő tanítási napon felmérést, témazáró dolgozatot nem íratunk.
• Az írásbeli beszámolókat (dolgozatok, felmérések, stb.) legkésőbb két hét elteltével értékelve vissza kell adni a tanulónak.
• Az osztály teljesítményét szóban értékeljük.

Az írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya a tanuló tudásának értékelésében
a) Szerepe:
• Az alapozó tantárgyak éves tervezése előtt a diagnosztikus méréseket minden évfolyamon el kell végezni.
• A diagnosztikus és percepciós mérések alapján képet kapunk a tanulók tudásáról, az adott időszakban a képességeikről. Ez alapján lehet meghatározni a további feladatokat.
• A felméréseket a helyi tanterv követelményei alapján kell összeállítani A felmérő és témazáró dolgozat alapján lehet összehasonlítást végezni, további feladatokat meghatározni.
• Az írásbeli felelet, tollbamondás, stb. témakörön belül alkalmazható, kisebb egységek begyakorlása után.
b) Súlya: A tantárgy jellegéből fakadóan a pedagógus dönt arról, hogy az írásbeli vagy a szóbeli számonkérés eredménye kapjon-e elsőbbséget.
• A félévi és év végi tantárgyi osztályzat eldöntésénél a témazáró dolgozatoknak és a felméréseknek meghatározó szerepe van. Kétes jegy esetén döntenek.
• Az írásbeli felelet, a szódolgozat, a tollbamondás, stb. feleletértékű.

A tantárgyi érdemjegyek követelményei szóbeli feleletek esetén:

jeles (5): ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz.Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni.
jó (4):ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak.
közepes (3): ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.)
elégséges (2): ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik.
Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre.
elégtelen (1): ha a tanuló a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

A tantárgyi értékelés követelményei, nevelőtestületi feladatai:
• A tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle.
• Értékeljük a sikeres és sikertelen tanulói munkát egyaránt.
• Új tantárgynál az első hónapban különös gondot kell fordítani a tantárgy iránti érdeklődés felkeltésére.
• Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyban mutatott többletmunkáját.
• Helytelen viselkedésre, a tanórán való fegyelmezetlen magaviselet miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható.
• Írásbeli felelet (feladatlap, ellenőrző dolgozat, témazáró) csak abban az esetben értékelhető érdemjeggyel, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégzik a megfelelő korrekciókat. Az írásbeli feleleteket 2 héten belül ki kell javítani, az értékelést el kell végezni.
• A központilag kiadott feladatlapokat a gyerekektől a tanév elején be kell szedni, illetve nem kerül kiosztásra a tankönyvekkel együtt.
• A különféle feladatlapokat, felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezték, egy évig meg kell őrizni.
• A témazáró dolgozatok érdemjegyét piros tintával kell a naplóba bejegyezni.
• Az érdemjegyek osztálynaplóba és tájékoztató füzetbe való bejegyzése a szaktanár feladata.
• Ajánlatos a felelés témáját a tájékoztató füzetbe az osztályzat előtt jelölni.
• az esetleges hiányok elkerülése érdekében az osztályfőnöknek havonta kötelessége a tájékoztató füzeteket a naplóval egyeztetni. Az érdemjegyeknek a tájékoztató füzetben való pótlására az osztályfőnök jogosult. Az ellenőrző hiányát a szaktanár a naplóba bejegyzi és gyakori hiány esetén az osztályfőnök a szülőt értesíti.
• A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést kíván a tanulótól még akkor is, ha a tanár az összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad az otthoni munkához. Ezért nem kerülhet kettőnél több témazáróra sor egy tanítási napon.
• A tantárgyi érdemjegyek a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását értékelik. A pedagógus féljegyet, nem adhat, a jegyek alá vagy fölé húzását a szaktanár dönti el.
• Az érdemjegyeket nem tehetjük függővé a tanuló korábbi eredményeitől.
• Az objektív értékelés nem egyeztethető össze az otthoni körülmények vagy egyéb tényezők közvetlen figyelembevételével az osztályzásnál. A hátrányos helyzetű tanulókat elsősorban a felkészülésben, az elmaradás okainak megszüntetésében vagy csökkentésében kell segíteni.
• Írásbeli ellenőrzéskor a helyesírási hibákat minden pedagógusnak kötelessége kijavítani.
• Külalakjegyek a naplóban és a tájékoztató füzetben csak a külalak rovatba kerüljenek. Bármilyen tantárgy is az, nem lehet tantárgyi jegynek számítani. (Értékelni ugyanakkor fontos a külalakot legalább a magyar nyelv- és irodalom tantárgy kapcsán).

Az írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai:

 A házi feladat évfolyamonként a tantervi követelményekhez
igazodik. Mindenkor a tanóra anyagának elsajátítását, elmélyítését, begyakorlását szolgálja.
 Eredményessége visszajelzést ad a tanuló és a pedagógus
számára a továbbhaladás lehetőségéről, illetve korlátairól.
 A házi feladat a tantárgy jellegétől függően írásbeli és/vagy szóbeli, esetenként szorgalmi többletfeladat vagy gyűjtőmunka.
 A szóbeli házi feladat elősegíti a szókincs bővítését, s a szóbeli kifejezőkészséget fejleszti.
 A szorgalmi feladat és a gyűjtőmunka a többletterhet is elbíró tanulók önkéntes vállalása: a kreativitást fejleszti, s az önállóság fejlesztését szolgálja.

A házi feladatnál a pedagógus vegye figyelembe a tanuló képességeit, ezért:

 gyakorta éljen a differenciált házi feladat lehetőségével.
 Hétvégére adható házi feladat.
 A tanítási szünetek idejére mindenki számára kötelező házi feladatot nem adunk.
 A tanítási szünetekre adott házi feladat – szükség esetén – csak a felzárkóztatást vagy a tehetséggondozást szolgálhatja.
 A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, azt iránymutatóan minden esetben javítani kell. (A javítás módja irányított önellenőrzés is lehet).
 Fontos, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje (ne csak a 2. félévet), és ne csupán érdemjegyek középarányosaként jelenjen meg.
 Tükrözze az esetleges fejlődést is. Ezt segíti, ha az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékeli, a tanulók sokféle teljesítményét figyelembe veszi.
 Szükséges az alsó és felső tagozat munkaközösségei között is az egyeztetés a zökkenőmentes átmenet érdekében.
 Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított érdemjegyek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.

Készségtárgyaknál javuló tendencia esetében 55 századtól kerekíthet felfelé a nevelőtestület;
Alapozó tantárgyaknál 75 századtól ( figyelembe véve a dolgozatok, témazárók
(pirossal bejegyzett) érdemjegyeit;
magatartás- és szorgalomjegyeknél 6 tizedtől.


Az otthoni, délutáni tanuláshoz, felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Intézményeinkben a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
• A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.
• Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombat, vasárnap), kaphatnak házi feladatot, azonban a tanítási szünetek idejére sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot nem kapnak.
• Az 5-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli sem írásbeli házi feladatot.
• A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, ill. félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

30. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

• A tanuló a 2-8. évfolyamon az intézmény magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A nevelési fejlesztési cél” c. egységben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

• A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

• Ha a tanuló a 2-8. tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

• A tanulónak a 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
o magántanuló volt.

 Az 1. évfolyamon a köznevelési törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

 A tanuló részére engedélyezhető az intézmény évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetője dönt.
A szülő kérésére az 1-8. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

31. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától
kerül bevezetésre.

Ezen pedagógia program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2021. augusztus 31. napjáig – szól.


A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők szakmai munkaközösségei (a szaktanárok) minden tanév végén szóban/írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A 2013/2014. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a pedagógiai programot módosítania kell.

A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására:
az iskola igazgatója;
a nevelőtestület bármely tagja;
a nevelők szakmai munkaközösségei;
szülői munkaközösség;
az iskola fenntartója tehet javaslatot.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé, amennyiben a fenntartóra többletkötelezettség nem hárul. Amennyiben a fenntartóra többletkötelezettség hárul, úgy a fenntartó jóváhagyása is szükséges.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség és a diák-önkormányzati képviselő útján javasolhatják a szülői munkaközösségnek.


A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
 az iskola fenntartójánál;
 az iskola nevelői szobájában
 az iskola igazgatói /tagintézmény-vezetői irodában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM módosításának ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A 2011. évi CXC. Törvény értelmében.


1. A Pedagógiai Program módosítását az I. István Általános Iskola alkalmazotti közössége, nevelőtestülete a 2013.04.29. napján tartott ülésén elfogadta.


Sebők Lajosné. Keszkenyős Józsefné Pfeifferné Vágó Mária
Tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető igazgató
Lad Kálmáncsa Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy, 2013.04.29.

2. A módosított Pedagógiai Programot a homokszentgyörgyi szülői munkaközösség vezetősége a 2013. április 29. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Homokszentgyörgy, 2013.04.29.
Radócsainé Székely Tünde
a szülői munkaközösség elnöke


3. A módosított Pedagógiai Programot a ladi Arany János Tagintézmény szülői munkaközösségének vezetősége a 2013. április 29. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Lad, 2013.04.29.
Sebőkné Horváth Ágnes
a szülői munkaközösség elnöke


4. A módosított Pedagógiai Programot a kálmáncsai Könyves Kálmán Tagintézmény szülői munkaközösségének vezetősége a 2013. április 08. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kálmáncsa, 2013.04.08.
Cselik Józsefné
a szülői munkaközösség elnöke


5. A módosított Pedagógiai Programot a homokszentgyörgyi iskolai diákönkormányzat 2013. április 08. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Homokszentgyörgy, 2013.04.08.

Horváth Klaudia.
a diákönkormányzat vezetője
6. A módosított Pedagógiai Programot a ladi Arany János Tagintézmény iskolai diákönkormányzata 2013. április 29. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Lad, 2013.04.29.

Asztalosné Dibuz Mónika..
a diákönkormányzat
vezetője

7. Az I. István Általános Iskola módosított Pedagógiai Programját a ladi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2013. március 26. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. ( határozatszám: 2/2013.III.26.) )

 

Racsek Richárd
a német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

8. Az I. István Általános Iskola módosított Pedagógiai Programját az intézményvezető
2013. május 10-én jóváhagyta.
.


Homokszentgyörgy, 2013.05.10.
Pfeifferné Vágó Mária
Intézményvezető
TARTALOMJEGYZÉK
NEVELÉSI PROGRAM 2
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 7
3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 9
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 14
5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 16
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 17
7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 20
8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 26
9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 26
10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 28
11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 33
12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervek 35
Helyi tanterv 42
13. A választott kerettanterv megnevezése: 42
14. Kerettantervek 43
15. Óratervek 43
16. Szabadon felhasználható időkeret Homokszentgyörgy- Kálmáncsa 45
17. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 56
18. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 57
19. A választható tantárgyak, foglalkozások 59
20. A csoportbontás és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 60
21. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag átadásának formája, lehetősége Lad 61
22. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 61
23. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 61
Az iskola környezetnevelési elvei 62
24. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 62
25. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. 63
26. A tanulók magatartásának értékelése és minősítése 66
27. Az egész napos iskola 72
28. Projektek , témahetek 75
29. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét 76
30. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 80
31. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 81
A pedagógiai program érvényességi ideje 81


1. sz. melléklet

a „Mini Hungarofit” motorikus próbarendszer mérési és értékelési útmutató az egyének fizikai állapotának méréshez.
Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota.
Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussá végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes).
A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot.
A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége.
A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíteni a másiknak azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát.
Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekve-nyomás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét.
A pontozás így alakul:
1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont
2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont
3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont
4. Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont
5. Hanyatt-fekvésből törzsemelés.: 5 db=1 pont
A Cooper-tesztnél a maximális pont, ami adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik.
Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik.
Igen gyenge
0-20.5 pont
Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják.
Gyenge
21-40.5 pont
A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.
Kifogásolható
41-60.5 pont
A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni.
Közepes
61-80.5 pont
A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása.

81-100.5 pont
Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez.
Kiváló
101-120.5 pont
A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő,ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak.
Extra
121-140 pont
Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani.
Forrás: www.Hugarofit.hu
A tanulók fizikai (szomatikus) állapotának mérése nem öncélú, ezért a mérésre olyan mérési módszert kell alkalmazni, amely műszerek nélkül is megbízhatóan és objektíven méri az edzettség (fizikai fittség) vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat (aerob állóképesség és a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok, izomcsoportok erejét, erő-állóképességét).